Fülszöveg

 

BN TOLER

 

What Lies Between

 

Where One Goes 2.

 

  

 

 

 

Fordította: A Burning Rebels csapata

Lektorálta: Szilvi

Az élet lényegében egy próba – lehetőség, hogy bebizonyítsuk, kik vagyunk, miből vagyunk valójában. Bármennyire is rövid volt, szeretném azt hinni, hogy jól éltem az életem, és hogy amikor az emberek Ike McDermottra emlékeznek, arra emlékeznek, hogy jó ember volt. Visszatekintve, büszke vagyok arra, aki voltam.

Hátrahagyni a szeretett nőt volt a legnehezebb dolog, amit valaha tettem, és békére találni a tudatban, hogy a testvéremmel építi fel az életét, miután én továbbléptem, olyan erőt igényelt, amiről nem tudtam, hogy bennem van. De George és Charlotte még éltek. Én nem. Együtt folytatták tovább, és nekem ez jó volt így, mert tudtam, hogy egy nap Charlotte és én újra együtt leszünk.

Egy nap az enyém lesz.

Csak várnom kellett.

Az idő másképp működik a túlvilágon. Mivel nincs semmi kötődés az élőkhöz, nem annyira lelassul, mint inkább teljesen megáll. Nincs aggódás a jövő miatt, csak a jelen létezik.

Nem tudtam, hogy négy nap vagy ötven év telt el, amikor Charlotte-ot a fánk mellett találtam, a másik oldalon. Csak azt tudtam, hogy itt van, és soha többé nem kell elengednem. Végre megkaptam a jutalmam az életemért.

De hamarosan rájöttem, hogy a sorsnak más tervei vannak, és minden, amit magamról hittem, újra próbára lesz téve. Csak ezúttal nem voltam biztos benne, hogy erős tudok maradni.

Ezúttal nem voltam biztos benne, hogy jó ember tudok lenni.